Lükő Gábor (1909–2001)
Életének fontosabb állomásai
1909. november 4-én születetett Komáromban.
1915–1928: Iskoláit Trencsénben, Gyulán és a budapesti Tavaszmező utcai Zrínyi Miklós Gimnáziumban végezte.
1928: A Pázmány Péter Tudományegyetemen magyar-német szakra iratkozott, de érdeklődése hamarosan a folklór és a néprajz felé fordult.
1931–33: Romániai tanulmányútja alatt bekapcsolódott a Dimitrie Gusti-féle falukutató szeminárium munkájába és beiratkozott a Bukaresti Egyetemre. Györffy István és Kodály Zoltán javaslatára és Constantin Brăiloiu – a Román Zeneszerzők Társaságának az elnöke – felkérésére a moldvai magyarok közé indult.
1932-ben és 1933-ban több mint hét hónapot töltött különböző moldvai falvakban. Moldvai útjának és nagyon alapos levéltári és könyvtári kutatásának eredménye A moldvai csángók. I. A csángók kapcsolatai az erdélyi magyarsággal c. 1936-ban kiadott monográfiája, amely mind a mai napig a Moldva-kutatás alapműve.
1936: decemberében tett doktori szigorlatot a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen (főtárgy: etnográfia, melléktárgyak: Kelet-Európa története és román nyelv).
1937: házassága Gulyás Jolánnal.
1937-től a debreceni Déri Múzeum muzeológusa.
1943-tól a Karácsony Sándor által szervezett „Társaslélektani Intézet” munkatársa volt a Debreceni Egyetemen. Az Intézet célja: „a magyar és a többi keleteurópai nép hagyományos kultúrájának tanulmányozása volt. Távolabbi célja a megismert társaslélektani sajátságok alapján megkönnyíteni a nép korszerű művelődését.”
1942-ben jelent meg A magyar lélek formái (Exodus, Budapest, 1942) című úttörő munkája, amely a magyar népi szimbólumok (népköltészet és díszítőművészet) értelmezésének és az autochton pentaton zenei nyelv szabályszerűségei kimutatásának alapvetése.
1945-ben a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karán kinevezik magántárrá „A neveléstudomány folklorisztikus alapjai” c. tárgykörből. A következő előadásokat tartotta 1945 és 1949 között: Az anyanyelvi nevelés és a magyar népnyelv (1945/46), Zenei anyanyelvünk (1946/47), Az irodalmi nevelés folklorisztikus alapjai (1947/48), A folklore szerepe a szláv nyelvek iskolai tanításában, A magyar népdalok tanításának problémája az egyetemes zenei nevelés megalapozása szempontjából, Képzőművészeti nevelésünk alapvetése a magyar folklór elemeinek tudatosításával (1948/49), Fejlődéslélektan (1948/49).
1946: A Debreceni Magyar-Román Társaság megalakulásában (április) Lükő Gábornak meghatározó szerepe volt. A társaság a magyar-román kulturális kapcsolatok elmélyítését tűzte ki célul, elsősorban a román folklór és irodalom magyar nyelvű és a magyar irodalom román nyelvű népszerűsítése útján. A társaság Keleti Kapu néven önálló folyóiratot is indított céljai megvalósítására, amelyet Lükő Gábor szerkesztett, s emellett egy kétnyelvű könyvsorozat első kötetét is sikerült megjelentetnie.
1950-ben Lükő Gábort mint a Társaslélektani Intézet munkatársát „B” listázták, nem maradhatott a Debreceni Egyetemen, és többet nem jutott egyetemi katedrához életében.
1950-től 1958-ig a gyulai Erkel Ferenc Múzeum igazgatója volt.
Az 1956-os magyar forradalom ideje alatt Lükő hitet tett és kiállt a forradalom vívmányai mellett. A Gyulai Hírlapban december 13-án megjelent Őrizzük meg tisztán a forradalmunkat c. írásáért és „ellenforradalmi” tevékenységéért börtönbe zárták.
1958 ősze–1965: A bajai Türr István Múzeum munkatársa, ugyanebben az időszakban alapvető tanulmányai jelennek meg különböző hazai és nemzetközi folyóiratokban: A magyar népdalszövegek régi stílusa; A pentatóniáról; A szláv őskor zenekultúrája; Az ugor totemisztikus exogámia emlékei stb.
1965–1970: A kiskunfélegyházi Kiskun Múzeum igazgatója.
1970-ben nyugdíjba vonult.
1982-ben megjelent a magyar jelképtudomány módszertani alapműve a Kiskunság régi képfaragó és képmetsző művészete.
1992: Bethlen Gábor-díjat kapott.
1999: a Tűzcsiholó c. emlékkönyv átadása Lükő Gábornak 90. születésnapja alkalmából (58 szerző közreműködésével).
2000. augusztus 20-a: a Magyar Köztársaság középkeresztjét adományozták Lükő Gábornak.
2001. március 15-e életművéért Kossuth-díjat kapott.
2001. április 21-én elhunyt, temetése 2001. május 4-én volt a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben.
Részletesebben: www.lukoalapitvany.hu
LÜKŐ GÁBOR ALAPÍTVÁNY A MAGYAR KULTÚRA- ÉS TÁRSADALOMKUTATÁSÉRT
A Lükő Gábor Alapítvány programja
az „Erdélyország az én hazám” Világtalálkozón
– A Lükő Gábor Alapítvány célkitűzései és Lükő Gábor életművének rövid méltatása
– Pozsony Ferenc néprajzkutató, az MTA külső tagja előadása:
A csángók kapcsolatai az erdélyi magyarsággal – Lükő Gábor jelentősége a moldvai magyarság kutatásában
– Pozsgai Péter történész, a Lükő Gábor Alapítvány elnöke
Lükő Gábor eredményei az észak-moldvai csángó falvak kutatásában
– Botosánka Együttes – Az esten fellép a tradicionális moldvai népzenét játszó Botosánka Együttes
Az est folyamán megtekinthetők Lükő Gábor kiállítási tablói, válogatott moldvai fotói (1931–33), kedvezményesen megvásárolható Lükő Gábor
A moldvai csángók. A csángók kapcsolatai az erdélyi magyarsággal c. kötete (javított kiadás) és Pozsony Ferenc moldvai csángó kutatási eredményeit tartalmazó kötetei
RÉSZLET A
LÜKŐ GÁBOR ALAPÍTVÁNY A MAGYAR KULTÚRA- ÉS TÁRSADALOMKUTATÁSÉRT
ALAPÍTÓ OKIRATÁBÓL
Lükő Gábor gyermekei mint Alapítók, édesapjuk, dr. Lükő Gábor Kossuth-díjas néprajz-, népzene- és társadalomkutató szellemi hagyatékának megőrzése, munkásságának szélesebb körű megismertetése és tudományos módszertani eredményeire alapozó új kutatások támogatása érdekében
ALAPÍTVÁNYT
hoznak létre a Polgári Törvénykönyv 74/A-74/F §-aival, valamint az 1997. évi CLVI. Törvény rendelkezéseivel összhangban.
1. §
Az Alapítók
ARDAI GÉZÁNÉ SZ. LÜKŐ KLÁRA
TAMÁSI LÁSZLÓNÉ SZ. LÜKŐ PIROSKA
LÜKŐ GÁBOR JÁNOS
2. §
Az Alapítvány neve
LÜKŐ GÁBOR Alapítvány a Magyar Kultúra- és Társadalomkutatásért
Rövidített elnevezése:
Lükő Gábor Alapítvány
4. §
Az Alapítvány célja
A négy évvel ezelőtt elhunyt Kossuth-díjas néprajz- és társadalomkutató, Lükő Gábor, a magyarság, a hagyományos paraszti kultúra és a Kárpát-medence népi műveltségének elkötelezett kutatója volt. Lükő Gábor szellemi hagyatéka felöleli a magyarság és a keleti rokon népek, valamint a magyarság környezetében élő népcsoportok kulturális kölcsönhatásának mélyreható vizsgálatát a nyelv, a népművészet, a szöveg- és zenefolklór, a település- és művelődéstörténet szempontjából.
Követendőnek tartjuk, és külön hangsúlyozzuk annak a szemléletnek a kiemelkedő jelentőségét, mely a magyar kultúra szellemi egységét hirdette. Különösen fontosnak tartjuk Lükő Gábor módszertani eredményeinek alkalmazását a magyar és közép-európai kultúra- és társadalomkutatásban.
Több tudományág kiemelkedő képviselőinek egyöntetű állásfoglalása alapján a következőkben összegezhető röviden e szellemi örökség módszertani hozadéka: a teljességre törekvés a társadalomkutatásban, a különböző tudományágak közötti együttműködés, az eredmények társaslélektani (szociálpszichológiai) kiértékelése, a kultúra, (nép)művészet, társadalmi szabályok, szokások változásainak történeti fejlődésükben és interetnikus kölcsönhatásukban való vizsgálata.
Az alapítvány elsődleges célja, hogy Lükő Gábor szellemi örökségét megőrizze, továbbvigye és beépítse a hazai közgondolkodásba.
1. Lükő Gábor szellemi hagyatéka igen jelentős mennyiségű kéziratot, elemző rajzot, kiállítási tablót, tudományos feljegyzést, népdallejegyzést és levelezést, valamint a vele folytatott beszélgetések, készített interjúk hang- és videofelvételeit foglalja magában. A hagyaték megőrzéséhez és közzétételéhez a következő gyakorlati feladatok megvalósítását tartjuk fontosnak: támogatni és megvalósítani Lükő Gábor hagyatékának katalogizálását, archiválását, tudományos feldolgozását és megjelentetését.
2. Lükő Gábor teljes életművének kiadása, dolgozatainak újraközlése.
3. Középtávú célkitűzés az új szempontú társaslélektani (magyar szociálpszichológiai) alapozottságú és interdiszciplináris kultúra- és társadalomkutatás ösztönzése, kutatószemináriumok és műhely-munka szervezése, különösképpen középiskolás diákok és egyetemi hallgatók részvételével, pályázatok kitűzése, szakdolgozatok, doktori munkák támogatása és tudományos publikációk megjelentetése.
4. Támogatni kívánjuk pedagógiai módszertani füzetek kidolgozását gyakorló pedagógusokkal együttműködve. Fontos feladatnak tartjuk a magyar folklór és népzene, a tárgyi néprajz, a határon inneni és túli magyarság népi kultúrájának, valamint történelmének megismertetése és az oktatásba való szerves beillesztésének előmozdítását.
5. Hosszabb távú célkitűzés az új szemléleti alapon álló tankönyvek (ének-zene, magyar irodalom és nyelvtan, népművészet, népismeret-néprajz, történelem) kidolgozásának elősegítése, gyakorló osztályokban való felmérése, tesztelése, pedagógiai és tudományos módszertani fórumokon történő meg-vitatása, s az iskolai oktatásba történő bevezetése.
