|
Benedekffy Katalin -
Wass Albert: Hontalanság
|
szombat - 19:00-20:00 |
|
Zenés irodalmi felolvasó est Wass Albert:
Adjátok vissza a hegyeimet, és Jönnek című műveibol Észak- Erdély
visszacsatolásának eufórikus története, emberi sorsokon keresztül
mutatja be az elszakított országrész magyarjainak szenvedéseit, a lét és a
nem-lét peremén egyensúlyozó töredéknemzet megaláztatását. Trianon
igazságtalan döntése olyan helyzetet teremtett, amellyel szembeszállni
legfeljebb csak művészeink, íróink mertek 1940 őszén a bécsi
döntés következtében Erdély egy részét 22 év után újból Magyarországhoz
csatolták, hogy rövid, néhány esztendős „háborús öröm” után, újból
Románia részét képezze.
Összeállításunkban az író életművéből
szemelvények hangzanak el (regény-részletek, versek) dalokkal, népdalokkal
fűszerezve. Az előadás átfogó képet ad az 1998-ban tragikusan elhunyt író
munkásságáról. Az előadás időtartama 70 perc. A műsort
szerkesztette: Benedekffy Katalin
|
|
|
Előadók: Benedekffy Katalin:
színésznő - Székelyföldi születésű, hét éve él Magyarországon (számos
színházban játszott, Debrecen, Gyor, Nemzeti Kamara, Thália, Operett, stb.
Huncutazás című film rendezője, készítője) Csobolya
József: Beregszászi születésű színész- előadóművész.( Históriás
énekeit már az anyaországban is több ízben hallhatta a nagyérdemű
közönség) Hernádi Zoltán:Budapesten élő
előadóművész
Benedekffy Katalin honlapja: link
|
|
|
vasárnap -
15:00-16:00 |
|
Az együttes 1991-ben alakult. Bukovinai
népdalokat gyűjt és ad elő, de a néphagyományok más terültén is aktívan
dolgozik. Tagjaik között van nép iparművész szövő és fafaragó is. Az
országban sok helyen fellépnek évente 14-16 alkalommal állnai közönség
elé. Rendszeres szereplői a "Bukovinai Találkozások"Nemzetközi
Folklórfesztiválnak, énekeltek már Budapesten is az Erkel színházban.
Vendégszerepeltek Szerbiában, Németországban, Lengyelországban,
Romániában, és Ukrajnában. Résztvettek már számos népdalversenyen és
minden alkalommal a döntőben az elők között szepeltek. Orszgágos minosítő
versenyen a KÓTA zsűrije Arany minősítésben részesítette a csopotot már
több ízben is. A Vass Lajos Kárpát-medencei Népdalveresenyen Nívó díjat
nyertek.
A csoport vezetője: Bíró Sándorné.
Művészeti vezető: Falkainé Jakab Éva |
|
György Horváth László |
szombat -
14:00-15:00 |
|
Református lelkipásztor és íróként
Magyarországon és azonkívül négy másik államban vállaltam egyházi és
magyarsági missziót az elmúlt 20 évben. Az iránytűm fókusza mindenhonnan
hazairányult. Az elmúlt két esztendőt is otthon töltöttem, ahol
megszületett a Siculicidium c. dráma-kötetem.
Magamról:
|
Nekem Erdély A szülőföldem, E gyönyörű hazát Tőle
örököltem.
A nyelvet is tőle, S annak dicsőségét, A
székely-magyar vér Tiszta keringését.
Engem
Erdély Nemzett, De balsorsom tőle elszakított, Tőle
elveszejtett.
|
Magyar Anyaországban él fiad, Ráncos a homloka, Uzött
százezrekkel együtt Kvártélyon él a Csaba
unoka.
Fáj tudni, hogy Helyettem nincs
más, Fáj, hogy én vagyok neki A szakadás, az
apadás.
Halld meg Erdély! Fiad a nagyvilágban utánad
nyöszörög, Sebed a keresztje, S áldásod benne
örök! | |
|
Dr. Koháry
György |
szombat -
11:00-12:00 |
|
1939-ben, Székesfehérvárott születtem, majd 1955-ben
szüleimmel Debrecenbe költöztem. Itt végeztem el az orvosi egyetemet. 1964
óta Kabán élek feleségemmel és két lányommal, akik időközben felnőttként
kirepültek a családi fészekből. Gyermekkorom óta rajzolok, festek, de
lányaim 1999-es ajándéka felébresztette bennem az aktív, képzőművészet
felé forduló életet. Autodidakta módon fejlesztem tudásom. Tagja vagyok
a kabai Alkotókörnek és több amatőr képzőmuvészeti társaságnak. Számtalan
kiállításom volt itthon és külföldön. 2004-en a londoni Royal College of
Art kitüntető első díját is megkaptam az „Ecsettel az emlőrák ellen” –
pasztell kategóriában. 2002-ben „ Tornyok”, 2004-ben „ Fények”
címmel nyertem pályázatot. Képeimmel az élet szépségét szeretném
megmutatni. Számomra, egyéb civil szervezetekben betöltött tagságaim
tanúsága szerint is, fontos a maradék Magyarország és az elcsatolt
területek kapcsolata. Ez a téma és a tájak szépsége sok képem
szülője. |
|
|
|
Kormorán Memory
Band |
vasárnap -
17:30-19:00 |
|
A 2005. meghatározó év a magyar folk-rock történetében:
a KORMORÁN egykori alapítója, a hegedűs Gál Péter, a zenekar korábbi
frontembere, Margit József és a zenekar gitárosa Jenei Szilveszter ismét
együtt dolgozik. Ok hárman több mint tizenöt esztendőn keresztül
egyengették a Kárpát-medence népzenei hagyományaira épült, feszes
gitárzenével megtűzdelt, semmi máshoz nem hasonlítható folk-rock zenét
játszó együttes pályáját. Ismét színpadra állnak tehát azzal a
zenével, amiben együtt sír - sikolt a hegedű a gitárral, a furulya a
basszussal, a tárogató a dobbal és a zongorával. Autentikus népzenei
hangszerek építkeznek a rockzene alapjain, vagy fordítva. Az angolszász
rockzene újra kezet nyújt a Kárpát-medence népzenéjének, az erdélyi vagy
éppen a sokszínű Balkán dallamainak.
Honlap: www.kormoranmemory.hu
|
|
|
Máté Ottilia |
szombat -
18:00-19:00 |
|
Nagyváradon születtem a "korösparti Párizsban".
Gyermekkoromat a bihari Margitán, Bályokon és Tóti faluban éltem. A boldog
gyermekévek emléke végigkísér és visszacseng a dalaimban. Hazáról,
hazaszeretetről, magyarságomról énekelek a legszívesebben. Nyolcévesen
települtünk át az Anyaországba, Budapest, Oroszlány majd ismét Pest a
lakhelyünk. Édesapám gyártotta harmóniumunk jött velünk, hisz első zenei
élményeim ehhez a hangszerhez kötődnek. Bejártam a félvilágot
Amerikától, Ausztrálián, Afrikán át Európa szinte minden fővárosában
hirdettem az Erdélyből hozott dalokat. Mégis legszívesebben az elszakított
országrészeken, Felvidéken, Erdélyben és Délvidéken énekelek! Tíz éve
vezetője vagyok az Egressy Béni Zenebarátkörnek. Nótacsokor műsorom évek
óta a Magyar ATV csatornáján látható. Honlap: www.invitel.hu/mateottilia/ |
|
|
|
Olasz Etelka -
szinész, mesemondó, énekmondó |
szombat - 21:30
- 00:00 |
|
A népmese, a népdal őrzi leghívebben ősi hagyományainkat.
Ezek megismertetését igen fontosnak tartom. A kicsik és nagyok velem
együtt varázsolódnak édes Tündérországba. Külön ajándékként ez évben
dallamos verseket kaptam az "égiektől" Árpádról, Aranyos Atyánkról. S hogy
az áldás mellett vígság is legyen hunczut történeteket mondok és vídám
népdalokat énekelek a Pajzán Tündérek CD-ről. |
|
|
|
Orbán Ferenc |
vasárnap -
14:00-15:00 |
|
Orbán Ferenc, székelykeresztúri zenész, ki
jelenleg Marosvásárhelyen és környékbeli falvaiban zenetanár, immáron több
zenekarban, együttesben megfordult, megannyi formában: hegedusként,
brácsásként, cimbalmosként, gitárosként, dalszerzőként, előadóként... A
fesztiválon verses-lemezeiről (Weöres Sándor, Pilinszky János, Wass
Albert), valamint saját szerzeményű -Egyedül- lemezéről dalol egy szál
gitár kíséretében.
További tudnivalók: www.orbanferenc.home.ro |
|
|
Simó József |
szombat -
14:30-15:30 |
|
Felvidéki édesanya és
erdélyi székely édesapa első gyermekeként Budapesten születtem 1952-ben.
Szüleimet korán elvesztettem, de megörököltem tőlük a népdal, néprajz és
az irodalom szeretetét. Tanulmányaimat a Rákóczi Gimnázium befejeztével a
Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán folytattam.
1978-ban megházasodtam, és feleségemmel együtt öt
gyermeket neveltünk fel.
Tíz évig a VÁTI
Műemléki Osztályán dolgoztam, majd az érdeklődésem más irányba terelődött.
Megismerve Wass Albert írásait, irodalmi esteket és előadásokat kezdtem
tartani az író műveibol. Egyik előadásomon sikerült megkapnom Wass Albert
címét is, és ettől kezdve - bár csak levelezés útján -, de
kapcsolatba kerülhettem az emigráció egyik legkitűnobb alakjával. Később a
fiaival is szoros barátság alakult ki közöttünk, ők kértek fel édesapjuk
halála után a hagyaték feldolgozására |
|
|
és gondozására,
valamint a Czegei Wass Alapítvány magyarországi részének vezetésére
is. Ebben a minőségben már több mint 350 eloadást
tartottam Magyarországon, de az elszakított területekre is már többször
meghívtak. |
|
|
Solymászbemutató |
hétfo - 09:00 -
10:00 |
|
Keletről jött szittya ősök lóháton hozták
magukkal, s őrizték, ápolták évszázadokon át, mint drága kincset. Néha
elrejtették, "elásták" háborús időkben, békében meg vele edzették testüket
az eljövendő megpróbáltatásokra, megélhetés és sport volt, megmérettetés
és gond, vagyon és adó. Kiváltság és virtus volt egy évezreden át: a
solymászat. (Forrás:
Erdélyi Nimród) |
|
|
|
Tamás Gábor - könnyűzenei koncert |
szombat - 20:00
- 21:00 |
|
Zenei és ezen belül énekesi pályám opera és klasszikus
zenével indult el. Kis koromban közelebb állt hozzám a klasszikus zene,
hiszen már a zeneiskola kisdiákjaként beválogattak a gyerekkórusba a
kolozsvári román, illetve a magyar Operába és tulajdonképpen ez jelentette
az első igazi kapcsolatot az énekléssel. Itt sajátítottam el a helyes
énektechnikát, a légzést és a színpadi játékot annak ellenére, hogy az
operában a zene a fontosabb. Curt Mild neves karvezetőnek és tanáromnak
köszönhetem, hogy megtanított úgy énekelni, hogy a szöveg mindig érthető
legyen. Ennek aztán a könnyűzenében igen nagy hasznát vettem...
Folytatás a www.tamasgabor.se weboldalon. |
|
|
|
Torma Mária |
vasárnap -
17:00-18:00 |
|
Radnóti-díjas előadó, Budapesten él.
Versmondói pályafutása meghatározó élménye volt az 1968-74 közötti
időszak, amikor Debreczeni Tibor szerkesztő-rendező mellett dolgozhatott a
Vári Irodalmi Színpad tagjaként. Az 1998-as balassagyarmati Országos
Színjátszó Fesztiválon Krónikás ének c. műsoráért a Nógrád Megyei
Közgyulés előadói díját kapta. A versmondás területén hosszú idon
keresztül végzett kiemelkedő munkája elismeréseként az alábbi díjakat
kapta: |
|
1999 - „Ki viszi át a szerelmet”
plakett 2001 - Radnóti-díj 2005 -
Latinovits-díj
Honlap: podium.fw.hu |
|
|
|
Zágoni Zsolt |
szombat - 18:00
- 19:00 |
33 éves fiatalember vagyok, aki általában az elején
szereti tisztázni, hogy ő hová való. Szentgyörgyön (Sepsi) születtem és ez
fontos nekem. Uff! Így történhetett, hogy olasz szakosként is rögtön arra
gondoltam, hogy valamiképp Székelyföldet is bele kell vonnom a
szakdolgozati témámba. Ezért írtam a székely-olasz kapcsolatokról. Ennek
során találtam arra a könyvre, amelyet itt bemutatok: Gál Sándor
életrajza, avagy a székely ezredes ki nem engedett a 48-ból. ő valóban egy
olyan ember volt, aki amit a fejébe vett, abból nem engedett - kicsit sem.
|
|
Inkább beleőrült - sokak szerint. A könyv egyébként
1861-ban jelent meg Nápolyban - olaszul természetesen - és elsősorban a
székelyföldi 48-as eseményeket taglalja. Olasz nyelvet tanítok - nem
iskolában - fordítgatok, focizok, nyelveket tanulgatok és szeretnék minél
többet 48-cal, Székelyfölddel, Olaszországgal, az ottani hiteles
emberekkel folglalkozni. |
|
|
|