Antalné Sebestyén Ágnes és Antal Imre előadók
Az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesületről
Az Ismerős Arcok együttes
Bajkó Kinga népdalénekes
Balázsi László és Mária unitárius lelkészházaspár
Bartók Béla Zeneiskola Ifjúsági Fúvószenekara
Belső Barlang - kihelyezett gyógyító sziget
Csernik Szende lábbábművésznő
Dániel Noémi gimnazista előadó
Dr. Papp Lajos szívsebész, nemzetmentő
Dr. Szabó József János hadtörténész
Farkaslaki Jakab György csont- és faszobrász
Gál Elemérre emlékezés – író, pedagógiai szakíró, tanár
Gál Imre - Szegedi Erdélyi Kör elnöke
Gönczy S. Tivadar színművész
Grandpierre Attila fizikus-csillagász-zenész-író
Horváth Zoltán György - Romanika Kiadó vezetői
Ifj. Tompó László előadóművész
Just Dream zenekar
Karsa fivérek - harcászati mese bemutató
Kárpátia 2000 Kulturális Egyesület
Kígyósi Attila József - Széllelbélelt
Kikelet Együttes
Kiss Kata énekesnő

Labdarózsa Népdalkör - Vecsés
Knobloch László fotóművész
Kristály Brigitta népdalénekes
László Zsuzsanna szavalóművész
Mihályffy Júlia előadóművész
Monori Strázsák Néptáncegyüttes
Nóka Út zenekar (Knock Out)
Nagy Árpád református lelkész
Olasz Etelka mesemondó
Orthent Együttes
Ördögborda, Elevenek Néptáncegyüttes
Palánta Báb Együttes
Pántika - Bukovinai Székely Énekegyüttes
Pécsi L. Dániel címerkészítő, jelképtervező
Regélők együttes
Rokkka zenekar
Sebestyén István népdalénekes és mesemondó
Siculus együttes
Simó József
Székely Góbék-Vitos Imre és Fehér Zoltán
Szokolyai Dalárda
Takács Éva népdalénekes
Tamás Gábor könnyűzenei koncert
Tófalvi Péter szakfordító

 
Ifj. Tompó László előadóművész
Július 3. péntek 15:15-16:45 - Nagy Színpad
 

Az 1945 utáni kommunista és az 1989 utáni liberális tudatelpusztítás következtében nemzeti történelmünk, irodalmunk igazi példaképei közül sokan mindmáig tabuk. Gondoljunk csak Szabó Dezsőre, Tormay Cecile-re, Dövényi Nagy Lajosra vagy Wass Albertre!

1972-ben születtem Szombathelyen, 1988 óta Budapesten élek. 1993 óta tanulmányaimban és előadásaimban rendszeresen foglalkozom irodalomtörténészként, továbbá a Magyar Nemzeti Front havilapja, a Front főszerkesztőjeként tanulmányaimban, előadásaimban elfeledett irodalmunkkal és történelmünkkel, tudatosítva gróf Széchenyi István igazságát: "Magyarnak lenni nehéz, de nem lehetetlen."

   
    
 
Farkaslaki Jakab György - csont- és faszobrász
Július 3. péntek 16:00-17:30 - Kós Károly Kultúrterem
 

Erdélyben, Farkaslakán született. 1990-ben költözött a családjával Magyarországra. Először Miskolcon, jelenleg Pomázon lakik.
„Mindig szerettem a fával dolgozó emberek munkáját, szöszmötölésüket, ahogy már látják egy fatörzsben, hogy az mire való, mi rejtezik benne, és ügyes mozdulatokkal miképp szabadítják ki a törzsből azt a formát, amelyet a mikro-kozmikus összefüggésben felfedeztek és megszerettek benne.”
„Én a kezelt marhalábszárat használom alapanyagként. Szobrászati alapanyagként használom, kisplasztikákat, dísztárgyakat, emléktárgyakat, használati tárgyakat készítek.”

Weblap: www.csont-faszobrasz.fw.hu

   
    
     
Belső Barlang - kihelyezett gyógyító sziget
Július 3. péntek - Július 5. vasárnap - minden nap
 

A Belső Barlang spirituális és gyógyító központban több tevékenység, szolgáltatás megtalálható. Gyógyítások: masszázsok, Reiki, csontkovácsolás, Kineziológia, Hellinger családállítás, személyiségelemzsés, gyógyító aurazene, testelemzés, étrend és alakformálás, hastánc.
Mindezek mellett táltos dobolás,hagyományőrzéssel kapcsolatos előadások tartása, filmek vetítése,
koncerteken és meditációkon való részvétel és lebonyolítás , tanfolyamok szervezése.
Jellemző a  barlangra a családias légkör, mind a hely, mind az oktatók, előadók között.
Hisszük, hogy együtt, közös erővel nagy dolgokat is meg tudunk valósítani. Ezért közös rendezvényeket, programokat szervezünk más csoportokkal, központokkal.
A belső barlang gyógyító csapatáról amit elmondanék. Az „Erdélyország az én hazám” fesztiválon már a harmadik éve veszünk részt, próbálunk az embereknek egy kis felüdülést, felfrissülést
adni. Mindamellett komolyabb a háttérben működő munkánk. Csontkovácsolás, állapotfelmérés és különböző masszázsok, mint: reflexológia- és talp masszázs, frissítő masszázsok, gyógy masszázs, székmasszázs, energia kezeléseket ( Reiki ) alkalmazunk.
Tudni kell a csapatról, hogy minden szerdán gyógyító napot tartunk  a Belső Barlangban. Mindenki végzett masszőr  ( Svéd, Thai, Gyógy, Talp, Ma-uri, Yumeiho, ) több éves gyakorlattal, többen Reikit, csontkovácsolást végeztünk, de van aki kristálygyógyítással, Kineziológiával, van aki Szellemgyógyászattal is foglalkozik. Segítünk az újaknak is, akik a szakmájukban akarnak fejlődni.  A nyár a rendezvényekről szól, ahol szeretnénk a természetes gyógymódokat terjeszteni. Cél, hogy minél több ember tanulja meg a masszázs, a gyógyfüvek, az ásványok, az energia kezelés (Reiki) és egyéb gyógyító technikák módszerét.
Ez a  fő célunk, hogy felismerje mindenki, hogy saját magát és a közvetlen környezetét is gyógyíthatja, de leginkább megelőzheti a betegségeket.
Addig is itt vagyunk és segítünk!
Szeretettel várunk a programjainkon!

Botka Zsuzsa a barlang kapuőre
1093. Bp Mihálkovics u 4.
info@belsobarlang.hu

Weblap:www.belsobarlang.hu

   
    
 
Knobloch László - fotóművész
Július 3. péntek 16:00-17:30 - Kós Károly Kultúrterem
 
1945. április 29-én születtem Marosvásárhelyen. 1983-ban Sepsiszentgyörgyén éltem, s onnan vándoroltam el Németországba. Azelőtt és azután is fő fotótémám Erdély maga, ami nekem egyben Tündérkert is.
Több egyéni és társas fotókiállításom volt és van folyamatosan:
2007. április Sepsiszentgyörgy Képtár
2007. május Marchegg császári vadászkastély (Ausztria)
2008. április Coburg – Tambach Hercegi Kastély (Németország)
2008. május Salgótarján
A budapesti 2007. őszi „Szeretünk Erdély” című nyílt fotópályázaton több képemet kiállították és a Gyilkos- tó alkotásommal díjat is nyertem. A VII. Nemzetközi Magyar Fotóművészeti Kiállításon az Oltárkő (Békási szoros) képemet elfogadták, elismerésben részesültem. 2007-ben meghívtak tagnak az EPHAP-ba (European Photogroup of Art Performance). Több újságcikk jelent meg munkásságomról, így például 2007-ben Sylveszter Lajos a Háromszék című lapban írt szenvedélyes cikket a „Szeretünk Erdély” című kiállításról, benne rólam is.
A kiállítandó képeim a fesztivál alatt a Kós Károly Kultúrházban tekinthetők meg, „Erdélyországi látomások” címmel, 30x40-es, illetve 40x50-es méretben, paszparton.
   
    
 
Balázsi László és Mária unitárius lelkészházaspár
Július 3. péntek 16:30-18:00 - Egyházi sátor, 20:15-21:00 Nagy színpad Július 4. szombat 13:15-14:00 Nagy színpad
Július 5. vasárnap 09:00-10:00 Nagy színpad
 

Balázsi László és Mária székelyföldi unitárius lelkészházaspár. Jelenleg Füzesgyarmaton szolgálnak az Anyaországban lelkészként és kántorként. László a Magyarországi Unitárius Egyház püspökhelyettes-főjegyzője már a második ciklusban. Szeretnek énekelni, verset mondani. Hivatásuknak tartják az otthon, szüleiktől, nagyszüleiktől tanult énekekátadását, legyen az népdal, nóta, bármi, csak segítse a magyar lélek erősödését. Sokat olvasnak, több mint 6.000 kötetes könyvtáruk tele van verseskötetekkel, klasszikusokkal és maiakkal. Sokfelé kapnak meghívást itthon, otthon és máshova. Civilszervezetekben, nyugdíjas klubokban is "szolgálják", dalárdákat vezetve ezt az értékmentő ügyet, meghívásokat kapnak egyházi és nemzeti ünnepekre, különböző rendezvényekre. Elsők között kapcsolódtak be az erdélyi fesztivál résztvevői és szereplői közé. A találkozó zászlóját (amelynek eredetijét a füzesgyarmati templomban szenteltük fel) a lelkész tervei alapján készítették el a rendezők. Három gyerekük van és egy unokájuk.

   
    
 
Regélők - együttes
Július 3. péntek 17:00-17:45 - Nagy színpad
 
A Dévai Nagy Kamilla által alapított „Krónikás-ének zeneiskola” növendékeiként, a zene szeretete és a barátság, lassan, az évek folyamán, összeboronált minket. Ami nemcsak öröm és szerencse, de kihívás is egyben.
Zenei világunk, eszköztárunk, sajátos színezetű, hangszerelésünk akusztikus, főszerepben az ének-gitárral. Előadásaink tematikája a „gyökerekhez” nyúlik vissza, amihez kiapadhatatlan forrásként szolgálnak a népdalok, de szívesen merítünk a rockzene dallamvilágából is, és a mások által megzenésített versek mellett mi is igyekszünk rímeket dúdolhatóvá tenni.
Különleges zenei csemegeként fordulunk, a sokak által mára elfelejtett virágénekek felé, igazolva azt, hogy az érzelem, az érzékiség és a dallam, kölcsönhatásban álló fogalmak.

A Regélők együttes tagjai:
Berekméri Szigeti Huba (Szászrégen), Szabó Gyula Győző (Szászrégen), Szép Ibolya (Erdőszentgyörgy), Kurkó József (Csíkszendomokos)

Weblap: www.regelok.hu
   
    
 
Dr. Szabó József János - hadtörténész
Július 3. péntek 17:30-18:45 - Kós, július 4. szombat 14:00-15:00 - Kós
 
„A Magyar Királyi Honvédség védelmi rendszere a Keleti-Kárpátokban 1940 –1944” című könyvem a Magyar Királyi Honvédség által a Keleti-Kárpátokban kiépített erődrendszerről és annak védelméről lebbenti fel a fátylat. A 4. Ukrán Front 1944 augusztusa és októbere között három nagy hadműveletben kísérletezett az Árpád-vonal áttörésével, sikertelenül. Levéltári források, szemtanúk visszaemlékezései és a csatatérkutatás eszközeivel a helyszínen felvett vázlatok bizonyítják, hogy ezt az erődrendszert csak megkerülni lehetett, áttörni nem. Előadásaimban erről és a székelyföldi II. világháborús harcszíntérről szólnék.

Weblap: www.bunker.gportal.hu
   
    
 
Just Dream zenekar
Július 3. Péntek 18:45-19:45 - Nagy színpad
  A "Krónikásének zeneiskola" hallgatójaiként ismertük meg egymást.
Kezdetekben ketten próbáltunk, megzenésített versekkel és saját dalokkal előrehaladni amit akusztikus hangszerek kíséretében adtunk elő. Akkor még "Peyot duo" -ként koptattuk a színpadokat. Ezzel a felállással kaptunk egyszer egy meghívást a Kormorántól, hogy lehetünk nekik az előzenekaruk. - Köszönjük Kormorán. - 2005-ös év elején megfogalmazódott bennünk, hogy ezeket a dalokat egy rockosabb világban is előadhatjuk talán nem kisebb sikerrel. Így gyarapodott a zenekar öt tagúvá amiből ketten még a zeneiskola hallgatói voltak. Ekkor váltottunk nevet ami a Just Dream lett. A zenevilágunk és egyben a mondanivalónk nem változott csak a hangszerelés ami egy kicsit rockosabb műfajba váltott. Azóta az egyik tag - Szígyártó Csba ; örökös tag - úgy döntött, hogy hazamegy a szülővárosában Székelyudvarhelyre, ezért úgy döntöttünk, hogy a zeneiskola egy másik hallgatója fog helyette játszani.
Általában a saját dalainkat játszuk illetve azokat a verseket amelyeket megzenésítettünk. Fontos számunkra, hogy ne csak zeneileg legyen összerakva egy dal hanem szövegvilágában is legyen komoly mondanivalója.

Sajnos nem sokat lehet rólunk hallani, mert a koncertlehetőségeink eléggé korlátozottak.

A zenekar tagjai:
Kocsis Máté (Nyíregyháza)
Tót Attila (Mártély)
Sándor Albert (Nagyenyed)
Szabó Gyula Győző (Szászrégen)
Nády Csongor (Gyergyószentmiklós)

Weblap: www.justdream.hu
 
   
    
 
Székely Góbék - Vitos Imre és Fehér Zoltán - Csíkszentgyörgy 
Július 3. Péntek 19:15-20:00, július 4. szombat 19:15-19:30
július 5. vasárnap 11:30-12:00 - Kis színpad
 

2004-ben alakult meg a Székely Góbé humoros páros. Saját szerzeményből dolgozunk. Faluból hallot öreges szokásokból, humoros beszolásokból készülnek az előadásaink. Az általunk énekelt népdalokat is a falunk öregjeitől tanultuk.
2008-ba megnyertük a Humor fesztivált Kolozsváron. Ezután megjelent két DVD-énk "A mü üdünkbe nem igy vót 1-2"cimmel. Az utolsó két évben 160 előadásunk volt Erdélyben és Magyarországon

 

   
    
 
Mihályffy Júlia - előadóművész
Július 3. Péntek 19:45-20:15 - Kós Károly Kultúrterem
 

Háztartásbeli vagyok és az irodalmat szeretem a legjobban!
Egyik kedvenc iróm természetesen Wass Albert, Szerb Antal, Kaffka Margit, Müller Péter... Költőim Dsida, Ady, Tóth Árpád és még sokan mások. Szeretem Beethovent, Gershwint...és az ABBA-t, Da Vincit, Munkácsyt...., a lovakat, a delfint, a fecskét, gólyát...a természetet és a csillagászatot, a tengert, a pipacstengert ... és már gyerekkorom óta irogatok verseket.
Férjezett vagyok ( jún.30.-án leszünk 25 éves házasok), három gyerekünk van, a nagy lányom 23, a fiam 21, a kicsi lány 8 és fél éves.

Hát körülbelül ez volnék....

 

   
    
 
László Zsuzsanna szavalóművész
Július 3. péntek 20:15-21:00 - Nagy színpad, 21:00-21:30 - Ebédlő
 

A szó valóban hatalom.
Már kisgyerekként sokat rajzoltam, énekeltem, furulyával bajlódtam. Míg egyszer 9 évesen egy jövendőbeli tanárom (ma már mentorom: Hernádi Ferencné) a kezembe adott egy több oldalas mesét. Rájöttem, hogy semmivel nem tudom úgy átadni a bennem levő virágzó gondolatokat, mint a beszéddel. A legegyszerűbb közlési módszer. Mégis, ha az ember kicsit odafigyel és rátalál az író gondolatai kulcsára, művészet lesz a beszédből.

Már 10 évesen egy országos Wass Albert vers- és prózamondó versenyen különdíjazott lettem a felnőttek mellett. A fellépések, a szerzők, a művek, a versenyek csak sokasodtak. Egyre nőtt a kihívás. 2008-ban egy kárpát-medencei verseny különdíjazottja lettem.

Őseim részben Bukovinai székelyek, de már édesapám Magyarországon, Tolna megyében nevelkedett. Én már Budapesten születtem és jelenleg Pomázon lakom. Származásom miatt, az általam előadott versek és prózák fele erdélyi magyar művészek költeményei.”

 

   
    
 
Nagy Árpád - református lekész
Július 3. péntek 20:15-21:00 - Nagy színpad
Július 5.  vasárnap 09:00-10:00 - Nagy színpad
 

Nagy Árpád, az EKOSZ (Erdélyi Körök Országos Szövetsége) elnöke
Nagy Árpád,
1970.06.26-án születtem Székelyhídon (Bihar vármegye), Nagyváradon végeztem az iskoláimat, Budapesten a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karán szereztem lelkészi oklevelet. Jelenleg Izsákon vagyok lelkész,két gyermek apja, feleségem szintén lelkész: Nagyné Igaz Melinda Sára, az Izsák és Környéke Erdélyi Magyarok Egyesülete (IKEM) elnöke.

   
    
 
Takács Éva népdalénekes
Júl. 3. péntek 20:15-21:00 - Nagy színpad, júl. 4. szombat 14:00-14:30 - Nagy színpad
 

A Zeneakadémia népi ének szakos hallgatója vagyok. Énekelni mindig szerettem. Az általános iskolában Borbély Melinda csíkszeredai tanárnő vezetett be a népdal csodálatos világába, később Szilágyi Árpád, Szeged városvédő polgára és a Szegedi Közéleti Kávéház gondoskodása folytán számtalan helyen énekelhettem. Megvallom, eleinte féltem a népdal esetleges kedvezőtlen fogadtatásától, de a félelmem teljesen alaptalan volt. A Gyimesektől Párizsig – előadáson, könyvbemutatón, egyházi eseményen, történelmi megemlékezésen, a legkülönbözőbb helyszíneken, CD-n, rádióban, televízióban – többszáz alkalommal mutathattam be a magyar népdal páratlan értékű szépégét, és nyugodtan állíthatom: nincs olyan esemény, rendezvény, ahol bármely korosztály ne hallgatná szívesen a népdalt!
Elismeréseim közül kiemelném a Szegedi Közéleti Kávéház ezüst emlékgyűrűjét, az Aranypáva-díjat, valamint a Magyar Kultúra Apródja címet.
Ma már tudom: még akkor is, ha ez ritkán fogalmazódik meg, a népdalra nagy az igény, és talán sohasem volt rá akkora szükség, mint ma!

Weblap: web.tvnetwork.hu/takacs

   
    
 
Kristály Brigitta népdalénekes
Július 3. péntek 20:15-21:00 - Nagy színpad, július 5. vasárnap 17:00-17:50 - Nagy színpad
 

Kristály Brigitta népdalénekes, a fesztivál bemondója

Csodálatos helyen, tisztességes nagycsaládban születtem és nevelkedtem Márton Áron Erdély Püspökének szülőfalujában Csíkszentdomokoson.
Gyermekkoromban már énekeltem és táncoltam a helyi tánccsoportban.
Fiatal gyereklányként távol kerültem Szülőfalumtól de mindig ápoltam és ápolom az otthonról hozott értékeket.
Számomra a népdal MINDEN: Tisztaság, Erő, Vágy és Szeretet.
A népdallal mindent el lehet mondani, ha szomorú ha vidám az ember, a népdal mindig velünk van mint lelki mankó, mit használni lehet és használni kell!

Mióta élek énekelek, s kérem a jó Istent, hogy ez sokáig így legyen.

Mindenben benne vagyok,
és a semmiben élek.
Lelkem szabad szárnyán átszeli az éjet.
S boldogságra vágyva, ez az én örömem.


Kristály Brigitta

   
    
 
Pécsi L. Dániel – címerkészítő, jelképtervező
Július 3. péntek 21:00-21:30 - Ebédlő
 
Pécsi L. Dániel jelképtervezőről, akinek címer-kiállítását láthatják majd a fesztivál helyszínén méltán írhatjuk, hogy nemzetszolgáló lovag.
Van egy férfi, egy művész, aki bár Magyarországon él, de elmondhatja magáról, hogy a Kárpát-medence lakója, minden csonka-magyarországi és elcsatolt területet visszahódított. Ez a férfi Pécsi L. Dániel. Vallja, hogy a nyelvén túl, történelmi jelképeiben is él a nemzet, a települései identitását összegző, tömörítő címereiben, zászlóiban. Ő az, aki fáradtságot nem ismerve járja az utakat Kárpátaljától Erdélyig és a Délvidékig (nem a „Vajdaságig”, hiszen Vajdaság sohasem volt, ezt a szerbek találták ki). Onnan Felvidékre megy, közben a magyarországi városok, falvak, egyházak, civil szervezetek címereit tervezi, készíti el, s ünnepet varázsol mindenüvé, ahol címerek, zászlók avatása van. Elmondható róla, hogy visszahódította az elszakított területeket.
Pécsi L. Dániel különös karakterű művész. Címereinek, zászlóinak körülhatárolt, konkrét vonalai az idő felé terelik a tekintetet: a múlt mélységei, és a jövő távlatai felé, ahol önmagad, önmagunk meglátásának lehetséges kulcsát sejtetjük. A címerek és zászlók általános érvényű mondandót közvetítenek, ezért az „önmagad” is minden emberre vonatkozik.
Sok kiállítás bizonyítja, hogy milyen ékes múltú nemzet vagyunk és Pécsi L. Dániel is ezt megláttatni jött közénk. Munkáit nézve, ismerkedem messzi vidékek magyarjainak múltjával, jelenével, helyi kultúrájuk tömörített üzenetével és gondolatban már messze is járok. Munkái elragadtak, elvittek az idő pászmáinak tudatbeli térségeire, s egy-egy időmező közepén a művész áll felmutatva a még el nem készült, lehetséges valót. Mert ő mindig a lehetségest tűzi ki célul, nem a lehetetlent.

László György
Megjelent az Erdélyi Napló (Kolozsvár) 2008. május 21-i számában)
   
    
 
Tamás Gábor - könnyűzenei koncert
Július 3. péntek 21:30-23:00 - Nagy színpad
 
„Zenei és ezen belül énekesi pályám opera és klasszikus zenével indult el. Kis koromban közelebb állt hozzám a klasszikus zene, hiszen már a zeneiskola kisdiákjaként beválogattak a gyerekkórusba a kolozsvári román, illetve a magyar Operába és tulajdonképpen ez jelentette az első igazi kapcsolatot az énekléssel. Itt sajátítottam el a helyes énektechnikát, a légzést és a színpadi játékot annak ellenére, hogy az operában a zene a fontosabb. Curt Mild neves karvezetőnek és tanáromnak köszönhetem, hogy megtanított úgy énekelni, hogy a szöveg mindig érthető legyen. Ennek aztán a könnyűzenében igen nagy hasznát vettem...”

Folytatás a www.tamasgabor.se weboldalon.
   
    
     
Kárpátia 2000 Kulturális Egyesület
Július 3. péntek 23:00-tól - Kis színpad
Július 4. szombat 08:30-09:45 és 22:00-tól - Kis színpad
 

Kárpátia 2000 Kulturális egyesület - Hunyadi Péter és Barátai (táncház)

A Kárpátia 2000 Kulturális Egyesület még a néprajzos egyetemi évek alatt alakult,(2000-ben). Tagjai tanárok, pedagógusok, néprajzosok, illetve a hagyományos népi kultúra területén mozgó és alkotó művészek alkotják (kézművesek, népzenészek, néptáncosok)
A zenekar is akkor verbúválódott, akik arra vállalkoztak, hogy a Kárpát-medence népeinek gazdag kultúráját, zenéjét, táncát, dalait, tárgyi és díszítő művészetük színes kavalkádját megismerjék, megtanulják és tovább adják!
Egyesület elérhetősége: www.karpatia2000.eoldal.hu

Vincze Zita ötvös-zománc iparművész, (szintén egyesületi tag) aki a Magyar Alkotók Országos Egyesületnek is tagja, a debreceni Kós Károly Művészeti Szakközépiskolában szakoktató.
Elérhetősége és munkái: www.vinczezita.eoldal.hu

Számunkra az egyesület nevében is nagy öröm és megtiszteltetés, hogy e neves fesztiválon részt vehetünk és munkánkkal segíteni tudjuk a fesztivál szinvonalát!

   
    
     
Csernik Szende - lábbábművésznő
Július 4. szombat 8:30-09:45 - Kis színpad
 
"Székelyföldön egy kedves kis városkában, Sepsiszentgyörgyön láttam meg a napvilágot. Művészeti Líceumban oskoláztam, képzőművészeti ágazaton. Mindaddig amíg az érettséginek nevezett létra fokát megmásztam volna, addig gyönyörű tájakat barangoltam be gyermekded lényemmel. Nagymamám és nagytatám falujában, Dálnokban töltöttem a nyarakat, teleket ahol színeset bugyborékol a rét, s a forrásvíz oly finoman fortyog ki a földből, ahol a széna feszt ropogós és jószagú, s a medve a kert bütüjét ledöjtögette volt perpenceszilváért. S az ülű es leste nagy madár magaslatából a csürkécskéket, s vót, hogy el es kapott vaj egyet.
Na s akkoriban az én csóré lábacskámat megcsípte a csihány, s azóta es vakarózik, s addig addig, míg mára felhúztam a bábukat lábaimra Mókára és Tréfára, hogy ne viszkessen annyira, hanem járják el a székelynép jóízű mesécskéit. S ha nem es pityókát mesélek, akkor murkot aprítok lapítón, s ha nem es hiszitek el a cseszle csípjen meg benneteket!

Így van velem ez, nem csak a szájam jár, hanem a lábam is: báboskodni táncházakban, óvódákban, iskolákban, családi napokon, művelődési házakban, fesztiválokon, rendezvényeken, táborokban jókedvvel szoktam, kicsiknek-nagyoknak orcájukra derűt lopva!

Weblap: www.labitaszinhaz.net
   
    
     
Simó József
Július 4. szombat 09:00-10:30 - Kós Károly Kultúrterem, 18:00-19:30 - Kis színpad
 

    Simó József, a Czegei Wass Albert Alapítvány elnöke, előadóművész

    Felvidéki édesanya és erdélyi székely édesapa első gyermekeként Budapesten születtem 1952-ben. Szüleimet korán elvesztettem, de megörököltem tőlük a népdal, néprajz és az irodalom szeretetét. Tanulmányaimat a Rákóczi Gimnázium befejeztével a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán folytattam.
    1978-ban megházasodtam, és feleségemmel együtt öt gyermeket neveltünk fel.

    Tíz évig a VÁTI Műemléki Osztályán dolgoztam, majd az érdeklődésem más irányba terelődött. Megismerve Wass Albert írásait, irodalmi estéket és előadásokat kezdtem tartani az író műveiből. Egyik előadásomon sikerült megkapnom Wass Albert címét is, és ettől kezdve -  bár csak levelezés útján -, de kapcsolatba kerülhettem az emigráció egyik legkitűnőbb alakjával. Később a fiaival is szoros barátság alakult ki közöttünk, ők kértek fel édesapjuk halála után a hagyaték feldolgozására és gondozására, valamint a Czegei Wass Alapítvány magyarországi részének vezetésére is.
    Ebben a minőségben már több mint 350 előadást tartottam Magyarországon, de az elszakított területekre is már többször meghívtak.

   
    
     
Kiss Kata énekesnő
Július 4. szombat 09:30-10:00 - Nagy színpad
 
Kiss Kata énekesnő a festői szépségű bükkaljai faluban, Sályban nevelkedett. A honfoglalás kori település olyan a magyar irodalomtörténet számára feledhetetlen nagyságoknak adott otthont mint Eötvös József és Gárdonyi Géza.
Énekesi pályájának első fordulópontja a Szegeden töltött egyetemi évek alatt következik be.

2004 tavaszán kiválasztják, hogy képviselje a szegedi tudományegyetemet és ezáltal Magyarországot egy nemzetközi művészeti fesztiválon Olaszországban. Saját szerzeményű dallal áll színpadra és magyarul énekel, egy aranyserleggel tér haza.

Olaszországba az ezt követő években rendszeresen visszahívják énekelni, majd ösztöndíjasként a pecarai Gabriele D'annunzio egyetemen tanul irodalom- és művészettörténetet, valamint énekórákat vesz az egyetemi konzervatóriumban.

2006-ban hazatér és elkezd dolgozni első nagylemezén.

A lemezfelvételek során kezd igazán rátalálni a saját útjára, dalai egyre letisztultabbak és egyre inkább tükrözik az énekesnő személyiségét és értékrendjét.

Első lemezének címadó dalából klip készül "Dalocska" címmel, amit a Nemzet Televíziója elsőként mutat be március 15-én ünnepi műsorában. A Dalocska azóta is töretlen nézettségnek örvend a világháló videó megosztó oldalain és a közszolgálati média csatornákon. Kata a klip bemutatása után biztató levelek százait, ezreit kapja "Felvidéktől Szabadkáig". Dalai egyre szélesebb körben terjednek el, Katát pedig az útján a közönség szeretete viszi előre.

Fellépései rendszeressé válnak, egyre gyakrabban vendége kulturális rendezvényeknek és műsoroknak, zenei fesztiváloknak. Dalaival egész Magyarország területét járja (a kicsit is és a nagyot is)

2008 szeptemberében Marosvásárhelyre hívják énekelni a marosvásárhelyi színművészeti egyetem színháztermébe a zalaegerszegi polgármester kitüntetésére szervezett ünnepségre. Kata Erdélyország iránti szeretete és előadásának ottani szeretetteljes fogadtatása még jobban tudatosította benne dalai üzenetének fontosságát.

2008 Karácsonyán megjelenik első nagylemeze Dalocska címmel.

Az énekesnő a magyar kultúrát és hagyományőrzést, az emberi értékek megőrzését terjeszti énekszóval, mert számára a zene az az eszköz, amellyel leginkább szolgálni tudja a hazáját. Tradicionális elemekkel és népzenei motívumokkal, hegedűjátékkal telített dalai a nemzeti gyökerekből táplálkoznak, egész zenei anyagát áthatja az alázat és a haza iránti szeretet.

Kata mottójának Kodály Zoltán szavait választotta, melynek jegyében töretlenül folytatja dalainak útját:


"Akiben van tehetség, köteles azt kiművelni a legfelsőbb fokig, hogy hazájának és embertársainak minél nagyobb hasznára lehessen."
   
    
     
 Labdarózsa Népdalkör - Vecsés
Július 4. szombat 10:00-12:45 Kis színpad
 

   Tevékenységünk megkezdése előtt – 9 évvel ezelőtt -  nem volt példa Vecsésen a magyar népi kultúra településszinten történő ápolására. Nagyon sok akadályt kellett legyőznünk a puszta létezésünk elfogadásához, mivel Vecsésről  a köztudatban régóta az a téves felfogás él, hogy sváb település. A valóságban, a több mint 20 ezres lélekszámú – az utóbbi időben városi rangot kapott – település többségében magyar, s alig 800-ra tehető a sváb kisebbség lélekszá-ma.

A Labdarózsa népdalkör 2000-ben alakult meg, s már 2002-ben az első országos minősítőn ezüst helyezést ért el. 2004-ben Bugyin arany minősítést sikerült szereznünk, s 2008-ban el-nyertük az Aranypáva-díjat, a Vass Lajos Népzenei Verseny Kárpát-medencei döntőjében pedig kiemelt nívódíjban részesültünk. Népdalkörünk művészeti vezetője Pavella Krisztina, aki maga is Aranypáva-díjas népdalénekes.

Tagjaink mindnyájan vecsési felnőttek, fiatalok, gyermekek, családok. Több óvó néni énekel körünkben, így biztosítva van az „utánpótlás” oly módon, hogy a tehetségesnek vélt gyerme-keket elhozzák magukkal közösségünkbe. Így „fedeztük” fel azokat a gyermekeket, akik  5 évvel ezelőtt megalakították  a Tücsök citera triót, s mára már országos elismerésnek örven-denek.  Közösségünk gyermektagjainak létszáma - 4 évestől 7-8 évesig – egyre szaporodik. Jelenleg  létszámuk 15 fő.

Legfőbb célunk népzenei kultúránk élése, megőrzése és átadása a fiatalabb korosztálynak, ily módon  nemzeti megmaradásunk. Sorainkban erdélyi magyarok, székelyek is énekelnek. Ve-sésen nagyon sokan települtek le, s elhatároztuk, hogy népviseletüket megőrizzük. Ezért vá-lasztottuk fellépő ruhánknak a különböző székely népviseleteket.

   
    
     
A Monori Strázsák Néptáncegyüttes
Július 4. szombat 10:00-12:45 - Kis színpad
 

A néptánccsoport 1995-ben alakult a monori József Attila Gimnázium diákjaiból, JAG Néptáncegyüttes néven. Fennállásának ötéves évfordulóján, 2000. április 15-én vette fel a Monori Strázsák Néptáncegyüttes nevet. Az együttes nevében található strázsa szónak kettős jelentése van: nemcsak a hagyományok őrzésére, hanem a város határában található Strázsahegyre is utal.

Az elmúlt bő tíz évben Valach Gábor művészeti vezető irányításával a néptánccsoport a Kárpát-medence jó néhány táncával megismerkedett. A szatmári, galgamenti, mezőségi, rábaközi, dél-alföldi, kalotaszegi, marosszéki és csókai táncok mellett moldvai csángó körtáncokat is megtanult.

A Strázsák Néptáncegyüttes rendszeresen szerepel Monor és a környező települések rendezvényein (Budapest, Gyömrő, Vecsés, Üllő, Gomba, Csévharaszt, Péteri, Ceglédbercel, stb). Állandó résztvevője a monori Orbán-napi és a Márton-napi vigasságoknak, valamint a szüreti felvonulásnak, ezen kívül – igény esetén – tánccal színesíti az állami ünnepek, a jótékonysági rendezvények és a különböző bálok műsorait. Szűkebb pátriája határain kívül is fellépett már.

Határainkon túl egy-egy ízben Hollandiában (1998) és Montenegróban (2005), Erdélyben, egészen pontosan Székelyudvarhelyen a Szejke-fesztiválon és környékén pedig már többször is járt az együttes.
Az Egyesület 2005. október 28-án alakult meg a néptáncegyüttes tagjaiból. Az egyesület a néptánccsoport, a magyar népi hagyományok, ezen belül a néptánc és népdal továbbvivője, mely azért alakult meg ilyen szervezeti formában, hogy hatékonyabban tudja képviselni azokat az értékeket, amelyeket tagjaink már több mint tíz éve folytatnak.  Az egyesület célja és feladata, hogy „elősegítse a néphagyomány, ezen belül is a néptánc és a népzenei értékek, valamint a tárgyalkotó népművészet értékeinek ápolását, megőrzését, bemutatását, továbbadását és népszerűsítését.” A néptánccsoport szakmai tevékenységének segítésén és koordinálásán, illetve a műsor-szolgáltatáson kívül önálló rendezvények – így például táncházak – szervezését is vállalja.

   
    
     
Gönczy S. Tivadar színész-rendező-bábművész
Július 4. szombat 10:30-11:15 - Kós Károly Kultúrterem
 
Gönczy Tivadar vagyok, színész-rendező-bábművész, A Budapesti Székely Kör támogatásával működő "Székely Színkör (Retropolitan Szóház)" vezetője rendezője.
A Fesztiválon a Kis színpad házigazdája, műsorvezetője leszek.
   
    
 
Sebestyén István - népdalénekes és mesemondó
Július 4. szombat 11:30-12:00 Kós és 19:45-20:30 - Nagy Színpad
 
Sebestyén István (2-szeres kárpátmedencei díjas) Népdalénekes mesemondó vagyok.
Bukovinai Székelyek 10. gyermeke.
Bővebben: http://www.sebestyenistvan.hu - több CD-m is megjelent. A tréfás székelyfonó, és a Téli ünnepkört feldolgozó Serkenj Lelekem. Tündér Erzsébet mesekönyv CD-vel. A világtalálkozón a legújabból adok elő, melynek címe: „A szegény ember bőrpuskája”.


Weblap: www.sebestyenistvan.hu
   
    
 
Dr. Papp Lajos – szívsebész, nemzetmentő
Július 4. szombat 12:00-13:00 - Nagy színpad
 

A világhírű szívsebészprofesszor, Papp Lajos, aki eddig mások segítségkérő szavára volt teljes figyelemmel, aki egész életét a gyógyításra, betegek és elesettek istápolására tette fel, a közvéleményhez fordul. Nyílt levele: figyelmeztetés az élőknek, mindenkinek, de kivált azoknak, akik valamennyiünk életéért, annak megőrzéséért és minőségéért felelősséggel tartoznak. Hozzunk áldozatot Nemzetünkért! - mondja az orvos, aki most a legnehezebb áldozatot hozza meg: a visszavonulást, hogy ezzel is intsen, figyelmeztessen. Akinek van füle, hallja!

   
    
 
Palánta Báb Együttes
Július 4. szombat 12:30-13:00 - Szakmai sátor, 15:30-16:00 - Egyházi sátor
 

Az első bábelőadás 1994-ben született meg, célja az volt, hogy a muppet bábok kedves figuráival érthetőbbé, vonzóbbá tegyük a Palánta Misszió oktató-nevelő munkáját:
- a gyermekekkel megismertessük az evangélium üzenetét,
- már gyermekkorban megismerjék a bibliai igazságokat, Jézus Krisztus szeretetét, hogy felnövekedve különbséget tudjanak tenni jó és rossz között; nemet tudjanak mondani a romboló hatásokra még akkor is, ha környezetük ezt nem érti meg,
- a gyermekek megismerjék és megszeressék a Bibliát,
- jellemük megerősödjön, hogy a társadalom építő tagjaivá váljanak.

Bábdarabjainkkal olyan életfelfogást és értékeket képviselünk, amely tisztességes, becsületes emberképet mutat a felnövekvő generációnak. Történeteink az elfogadásról, befogadásról, helyes önértékelésről és a megváltásról szólnak.
A csoportok az előadásokat követően a látott bábdarabhoz kapcsolódó hanghordozót (kazetta/CD) és Palánta Posta c. újságot ajándékoznak a gyerekeknek és tanároknak.

Weblap: www.palantamisszio.hu

   
    
 
Karsa fivérek - harcászati mese bemutató
Július 4. szombat 13:00-13:15 - Nagy színpad
 

A három Karsa legény a testvéri szövetség mellett az ősi magyar hagyományokat őrzi. Barnabás Atilla, Boldizsár Csaba és Bendegúz Árpád jól íjaznak, botoznak, ostoroznak. Barantások.  Színjátszó kedvük és harcművészetük ötvözetét szívesen bemutatják az általuk feldolgozott magyar népmesében, mely igazi csemege gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt.

Mindhárman komolyan zenélnek, színjátszósok. Őseik részben ditrói székelyek. Legfontosabb számukra a testvéri szeretet, az ősök tisztelete és a természet. Bendegúznak mindezen felül még a lovak is.

Karsa Borbála Enikő
Karsa Barnabás Atilla
Karsa Boldizsár Csaba
Karsa Bendegúz Árpád

   
    
 
Gál Imre  - Szegedi Erdélyi Kör elnöke
Július 4. szombat 14:30-15:00 - Nagy színpad
 

Gál Imre vagyok, CSIKPÁLFALVÁN születtem a második évezred utolsó századának közepén.
2003-tól vagyok a SZÉKELYHIMNUSZ zeneszerző nevét viselő MIHALIK KÁLMÁN ALAPÍTVÁNY elnöke. A fiatalon elhunyt kutató orvos és zeneszerző a szegedi belvárosi temetőben van eltemetve. Az alapítvány megalakulásának, működésének célja,  a zeneszerző sírjának gondozása, emlékeinek ápolása, a szétszórodott magyarság összetartása,öntudatának erősítése.


Fellépésem: július 4-én a Nagyszínpadon 14:30-15:00, ahol rövid ismertetőt tartok a Székely Hímnuszról és zeneszerzőjéről Mihalik Kálmánról.

   
    
 
Dániel Noémi
Július 4. szombat 14:30-15:00 - Nagy színpad
 

Budakeszin lakom a szüleimmel, már 13 éve, most 16 éves vagyok. 3 éves voltam, amikor Erdélyből kijöttünk ide. Nagyon szeretem Erdélyt is és itt Budakeszit is. Szerencsére sikerült hamar beilleszkednem és sok barátom van, itt is és ott is, bár igaz, hogy hiányoznak a rokonok. Pestre járok iskolába a Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló, Kéttannyelvű Külkereskedelmi Gazdasági Szakközépiskolába. Már kiskorom óta nagyon szeretek szavalni, és színészkedni is. A kedvenc tantárgyam az irodalom, pedig furcsa módon régen egy fogalmazást se tudtam írni, aztán 3 éve meg mint akiből árad a szó, érdekelnek a versek, a költők, a múlt, a jelen és a jövővel való foglalkozás is, minden amit leírtak a költők sokat jelent, és szeretem ezeket megfejteni, elemezni és elgondolkodni rajtuk. Szerintem nem hiába valóak a szavaik. Az iskolába sokszor felkérnek műsort csinálni, ballagáson évnyitón/zárón. Nagyon szeretem, mert én a színpadon adok ki mindent magamból. Táncolni is nagyon szeretek, rajzolni, néha verseket is írok, amikor ilyen szomorú hangulatomba vagyok, igazán érzékeny vagyok és így sokszor rám jön az ihlet. Majd színészettel szeretnék foglalkozni, de ez majd még eldől. Nagyon sok tervem van.

Nem tudom még mit kéne írnom, elég sokoldalú vagyok.

De már így is sokat írtam.:)

   
    
 
Kikelet Együttes
Július 4. szombat 15:00-15:30 - Nagy színpad
 

A KIKELET Együttes egy erdélyi kötődésű, de főként Magyarországon működő formáció.
Tagjai: Tordai Villő Iringó Marosvásárhelyről, Portik-Bakai Dalma Gyergyószentmiklósról és Madaras Zsolt Szovátáról.
Megismerkedésünket a Dévai Nagy Kamilla által alapított Krónikásének Zenedének köszönhetjük, ahol az együtt töltött évek során rengeteg közös élménnyel, fellépéssel gazdagodtunk, így kötődött közöttünk a szoros barátság. A Zenede befejezése után mindannyian játszodtunk különböző együttesekben, ez a formáció azonban 2008. szeptemberében alakult.
Ekkor kértek fel ugyanis bennünket, hogy képviseljük Magyarországot a Közép Európai Nemzetek Kulturális Találkozóján. Ez a nagysikerű pozsonyi fellépés adta az ötletet, hogy folytassuk a közös zenélést.
Azóta is rendszeresen részt veszünk különböző kulturális összejöveteleken, könyvbemutatókon, bálokon, fesztiválokon és jótékonysági rendezvényeken, ahol az adott alkalomnak megfelelően népdalokból, megzenésített versekből, történelmi dalokból, reneszánsz énekekből és feldolgozásokból válogatva akusztikus hangszerkísérettel igyekszünk széppé tenni műsorainkat.
Ezeken a fellépéseken legnagyobb örömünkre állandó vendégművészként Tóbisz T. Tamás, a MISZTRÁL Együttes alapító tagja is velünk zenél, így színesítve előadásainkat.

Legfőbb célunk az általunk képviselt - mostanában azonban kissé feledésbe merült - stílus (virág énekek, históriás énekek) megismertetése és szélesebb körökben való népszerűsítése, valamint a Kárpát - medence kulturális értékeinek ápolása, közvetítése a jelenlegi - és továbbadása a jövő nemzedéke számára.

E-mail:
kikeletegyuttes@gmail.com

Weblap: szerkesztés alatt

   
    
 
Rokkka zenekar
Július 4. szombat 15:30-16:30 - Nagy színpad
 
A ROKKKA zenekar célja az autentikus magyar népdalok és a populárisabb zenei műfajok közötti kapcsolatkeresés zenei harmóniákban, gondolatiságban és érzelmi mondanivalóban. Szívesen ötvözik Tracy Chapman, Bob Dylan és Bill Withers, közismert muzsikáit erdélyi népdalokkal, de jellemző az önálló útkeresés is, vagyis a hagyományos népdalok hangzásvilágának egyedi értelmezése és hangszerelése.
   
    
 
Pántika - Bukovinai Székely Énekegyüttes
Július 4. szombat 16:30-17:15 - Nagy színpad
 
 

Az embereket mindig foglalkoztatták a régmúlt idők történései, az ősök kiléte, sorsa, élete. Mi, mohácsi bukovinai székelyek, akik néphagyományunk rajongói és tisztelői vagyunk, 2004 őszén egyesületet alapítottunk Bukovinai Székelyek Mohácsi Baráti Köre elnevezéssel azért, hogy örökségünket megőrizzük, ápoljuk és méltón továbbadjuk az utókor számára. Megfogalmazódott bennünk a gondolat, gyerekcsoportot kell alapítanunk, hogy a kicsi gyermekkortól, azaz népi játékainktól, a felnőtt népművelésig tanulják meg a gyerekek a bukovinai székelyek hagyományait. Így 2009 februárban, egyesületünk felkérésére Gellért Márta ének-népzenész tanárnő vezetésével megalakult a Pántika Bukovinai Székely Énekegyüttes.

Az énekegyüttes 4-14 év közötti diákokból áll. Repertoárjukban csak bukovinai székely népdalok hallhatók. Előadásukban a Kolping AMI(Alapfokú Művészeti Iskola) népzenész növendékei is vendégszerepelnek. Erdélyi muzsikával színesítik az énekegyüttes műsorát. bukovinai székelyek hagyományait.  

Műsoruk címe : „A menyasszony gyöngykoszorú…” a gyermekkortól a lakodalomig. A kicsik körjátékaival indul műsoruk, melyet lányok és fiúk fiatalkori énekei követi. Hallhatunk mesemondó fiút, katonadalokat. Ezt követi egy bukovinai vénlánycsúfoló, széki menyasszonykísérő és lakodalmas muzsika, melyet Kosnás Árpád néptánc oktató a párjával, bukovinai lakodalmas tánca zár.

„ Legyünk végre egy cél és egy akarat. Tegyük félre ellenszenveinket, személyi súrlódásainkat s fogjunk össze, mielőtt késő. Ne a magunk érdekében, hanem az utánunk következő jövő nemzedékek miatt, akikkel szemben felelősséggel tartozunk. Az apáinktól átvett magyar örökséget nem csupán megőriznünk és tovább adnunk kell, de gondoskodnunk kell arról is, hogy legyen akinek tovább adhassuk azt…”

/Wass Albert/                    

Kovácsné Tusa Zsuzsanna
Bukovinai Székelyek Mohácsi Baráti Köre
ügyvezető elnök

   
    
 
Az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesületről
Július 4. szombat 16:30-17:30 - Kós Károly kultúrterem
 

Az erdélyi örmény gyökerekkel rendelkező közösséget fogja össze az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület (EÖGYKE) identitásőrzés, kulturális hagyományok ápolása, örmény szertartású római katolikus vallásuk megőrzése tekintetében.
Az egyesület 1997 február 14-én alakult, országos hatáskörrel. 

Az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület önálló arculat kialakítása igen fontos, mert hagyományaik, gyökereik, identitásőrzésük módja, kapcsolódásuk a "szülőföldhöz" lényegesen eltérő az utóbbi időszakban betelepedett örményekétől. 
Egyesületünk 2005-ben elnyerte a Magyar Művelődési Intézettől a Pro Cultura Minoritatum Hungariae kisebbségi közművelődési díjat és elismerő oklevelet.
                    
Tehát: magyar anyanyelvűek vagyunk, örmény gyökerekkel. Őrizzük örmény származástudatunkat, kulturális örökségünket, hagyományainkat, erdélyi szülőföldünkhöz való kötődésünket, s természetesen magyar kultúránkat, a magyar haza iránti hűségünket. De ápoljuk az őshazával való kapcsolatunkat is.”

Klubdélutánjait havonta tartja az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület „Fővárosi Örmény Klub” néven a Magyarok Házában, kultúrtörténeti előadások, zenés estek, találkozók, értékes, meghallgatásra érdemes emberekkel.

Az egyesület vezetője Dr. Issekutz Sarolta. 

Weblap: www.magyarormeny.hu

   
    
 
Horváth Zoltán György - Nagyfejeő Rita - Romanika Kiadó vezetői 
Július 4. szombat 16:45-18:00 - Egyházi sátor
 

"Horváth Zoltán György mérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatója és a Romanika Kiadó vezetője. Szerzőként, kiadóként és fotográfusként könyvekkel, képeslapokkal, diavetítéses előadásokkal igyekszik megismertetni a Kárpát-medence épített örökségét, elsősorban középkori templomépítészetét és vallásos művészetét. Önállóan vagy társszerzőként eddig 9 könyve jelent meg."

Horváth Zoltán György - Nagyfejeő Rita
Romanika Kiadó/Publishing House
zolirita@eik.bme.hu

   
    
     
Nóka Út (Knock Out) zenekar
Július 4. szombat 18:00-19:45 - Nagy színpad
 

A Knock Out zenekart 1993-ban Lénárd Yogi József alapította Kolozsváron. A zenekar több koncert meghívásnak tesz eleget Erdélyben és Magyarországon. Legfontosabb határon túli fellépései: Rock Kristály Díj Budapest ’94 (döntő helyezett), Eurowoodstock Budapest Diáksziget ’94, Rocktóber Békéscsaba ’96. Első éveiben a zenekar Erdélyben a Moby-Dick, a Hobo Blues Band és az Edda társaságában túrnézik. Később majd diákfesztiválokon, rockfesztiválokon, városnapi rendezvényeken, sörnapokon és leginkább motoros találkozókon csendülnek fel az akkoriban már slágernek számító: Mit hoz a holnap, Nem tehetek róla, Nincsen hibád, Vérig blues, Nagyárpi, Kolozsvári vándor, Ahol a motorosok, Sörnapok, Meglépett Piroska…stb. című szerzemények
A könnyen megrágható szövegek, húzós, melodikus riffek és néhány erdélyi népdalfeldolgozás kellett ahhoz, hogy a zenekar 15 év után is Erdély egyik legkedveltebb és legismertebb rockzenekarává váljon és maradjon.
2008-ban a zenekar felvette a magyarosabban hangzó Nóka Út nevet is, ezt párhuzamosan használja a már Erdély szerte jól ismert Knock Outal

Megjelent albumok:
Mit hoz a holnap? – 1994 – Dancs Market Records
Második kiütés – 1999 – Dancs Market Rekords
A 3.-menet – 2002 – Euromusic
Aranyöv – 2003 – Euromusic
Jó reggelt Erdély – 2006 – Maxi
Hamarosan megjelenik !!!!!   AkusztiK.O. 2009

Nóka Út:
Lénárd Yogi József - ének, gitár,
Miklós György - basszusgitár , vokál
Albert András - dobok
Gábora-Máté Éva - hegedű, vokál

Videók:
Engedd, hogy érezzem – 2006
Kolozsvári vándor – 2004
Mikor iszom pálinkát – 2008-07-09

Weblap: www.knockout.ro

   
    
     
Kígyósi Attila József -Széllelbélelt
Július 5. vasárnap 10:00-11:00
 

"Egyidős vagyok a költészet napjával, 1964. április 11-én születtem. Eme, sorstól
szabott személyi adataimból ered szerepléshez használt utónevem és részben belső
indíttatásból fakadó szándékom is, hogy - bár nem szoktam ehhez - laikus
versbarátként kiálljak egy balladát elmondani. Verset mondani vállakozom, s nem
szavalni: ez utóbbi embert próbáló vállalkozás, mi olyan művészeket idéz bennem,
mint Latinovits Zoltán, Pálfy Margit, Eperjes Károly.
Szereplési szándékom másik okát - az idén történt történelmet író esetet, s annak
üzenetét - megérti az, ki meghallgatja majd a ferences atya tollából származó
rímeket amatőr tolmácsolásomban, a Csattogóvölgyben.
Mindemellett átlagos életet élni igyekező, köznapi családapa volnék, semmi extra
vagy "trendy";. Amolyan "selejt pacák", ahogy néhai szilágyis orosz tanárunk tört
magyarsággal jellemezte némelyünket. Amit belül megélek, a géniusz Kondor Béla
szavaiból kölcsönözve, egy nyomott kor, melynek elvetélt, emberszabású szülötte
vagyok. Drukkolok, s a magam suta módján igyekszem segíteni az utókornak, hogy
legyen emberi arca, mi méltó arra, hogy Nagy László költőnk csókoltassa."

   
    
 
Ördögborda, Elevenek Néptáncegyüttes
Július 5. vasárnap 10:30-11:30 - Nagy színpad
 
A balánbányai Nexus Alapítvány és a Tanulók Háza közös tevékenységének köszönhető az, hogy tanév közben hetente több mint 300 gyermek tanul néptáncot Balánbányán és Csíkszentdomokoson. A gyermekekből az évek során tánccsoportok verbuválódtak: ezek képviselik régiónkat különböző neves fesztiválokon. Távlati tervünk Felcsík minden falujába eljutni, a népi tánc oktatásában besegíteni, szakmai-módszertani tanácsokat adni. Balánbányán 3 táncsoportot muködtetünk: az Ördögborda, a Prücskök (I-IV osztályosok) és a Botorka (óvódások) gyermektánccsoportokat. Csíkszentdomokosi csoportjaink neve Elevenek és Zsengicék (I-IV osztályosok). Az "Ördögborda" név hallatán az itteni emberek az Erdei Pajzsikára (Dryopteris Rex), egy páfrányféleségre gondolnak, melynek alakja hasonlít az emberek bordázatához. Azok akik nem ismerik a szó jelentését viszont valami ördögi dologra gondolhatnak. E csoport táncolási módja olyan is: ördögi. Ördögbordák lettek, de ördögfiókákként táncolnak. S minthogy "ördögi" díjakat nem osztanak, így a "Szomszédolás '99" debreceni néptáncfesztiválon a "legboszorkányosabban táncoló csoport " díját nyerték. Szabad és szívbol jövo táncuk mindig magával ragadja a közönséget. Ez a csoport tán a legsikeresebb az e vidékiek közül. Többször megfordultak már hazai és külföldi fesztiválokon és néptánctáborokban. Célunk a népi hagyományok, szokások, értékek gyüjtése, felleltározása, művelése, megőrzése és ismertetése, népszerűsítése. Ilyen jellegű akciók megszervezése, finanszírozása, támogatása. Megyei- , országos- és nemzetközi szintű tanácskozások, konferenciák, fesztiválok, táborok szervezése, melyeknek fő témája a népi kultúra: néptánc, népzene, etnográfia, múzeális értékek megőrzése. Az eredeti népzene és néptánc szakszerű gyűjtése, feldolgozása, terjesztése és tanítása egyik fő tevékenységi területünk. Nagyon fontosnak tartjuk a falusi élet íratlan szabályai szerint való élet ismertetését, mert ez jellemalakító, erkölcsnevelő volta mellett hagyománytisztelő, értékmegőrző társadalmat teremt és kíván. Koreográfus és egyben az együttesek vezetője Sándor Csaba, aki több mint 15 éve foglalkozik az együttesek felvirágoztatásával. Legyen áldott a neve ezért a közösségformáló, missziós tevékenységéért!

Weblap: www.ordogborda.hu
   
    
     
Bartók Béla Zeneiskola Ifjúsági Fúvószenekara - Vác
Július 5. vasárnap 11:45-12:15 - Nagy színpad
 

A zenekar tagjai diákok, főleg középiskolások és főiskolások. Létszámunk közel 70 fős, az utazólétszámunk 50-60 fő. A reneszánsz és barokk zeneművek mellett kortárs hazai és külföldi zeneszerzők művei, valamint szórakoztató könnyűzenei műsorszámok és film betétdalok kerültek a repertoárunkba.
         Zenekarunk tagja a Magyar Fúvószenei Szövetségnek és a WASBE Európai Fúvós Szövetségnek is. Az erdélyiek találkozóján a fél órás, a magyar fúvószene gyöngyszemeiből válogatott műsorunkat ajánljuk, mely többek között tartalmaz magyar indulókat, Balázs Árpád, Weiner Leó, Farkas Antal, Vujicsics Tihamér stb. zeneszerzők műveit, valamint magyar vonatkozású zeneműveket, mint pl.: Brams V. Magyar tánca.
Zenekarunk elkötelezett a magyar múltunk és kultúránk iránt. Az erdélyi találkozón való fellépés kitűnő alkalom arra, hogy a diákjaink még többet megtudjanak a Kárpát-medence magyarságáról.

Kápolnainé Dégi Lívia
programszervező

Bartók Béla Zeneiskola Ifjúsági Fúvószenekara
Vác, Konstantin tér 8.
Weblap: www.fuvoszenekar-vac.extra.hu
Kápolnai Jenő zenekarvezető
E-mail: kapolnaijeno@freemail.hu

   
    
     
Olasz Etelka – mesemondó
Július 5. vasárnap 12:00-13:00 - Kis színpad
 

A nagy mesegyűjtő Benedek Elek kincseiből válogattam. A legszebbeket mesélem a gyerekeknek: Furulyás Palkó, Többsincs királyfi, Az ember a legerősebb, Csali mese, Az Aranytulipán és a többiek. A történetekhez szervesen illeszkednek a gyermekek által ismert népdalok. Mesehallgatás közben magunk is királyleánnyá és pásztor legénnyé válunk. A varázslatot képmutogatók, bábok és zenész közreműködése segítik. Akik segítségemre vannak  az előadó műsoromban, unokatestvérkéim, a Mesélő Csibék.

Weblap: www.folkinfo.hu/olaszetelka

   
    
 
Tófalvi Péter - szakfordító
Július 5. vasárnap 13:00-15:00 és 18:00-19:00 - Kós Károly kultúrterem
 

A középiskolát Székelyudvarhelyen 1979-ben, a műegyetemet 1987-ben a bukaresti Építészeti Intézet építőmérnöki karán végeztem. 1992-1993 között a budapesti Kandó Kálmán Főiskolán általános informatikus szaküzemmérnöki oklevelet szereztem. 1994 óta angol, francia és román szakfordítóként dolgozom. Szabadidőmben a történelmet és egyéb tudományágakat tanulmányozom. A józan, emberséges és erkölcsös gondolkodás híve vagyok. Ennek szellemében értelmezem a múltat, a jelent és a jövőt is.

 

   
    
 
Grandpierre Attila fizikus-csillagász-zenész-író
Július 5. vasárnap 14:00-15:30 - Kis színpad
 

A székelyek östörténete és őshonossága című előadása

Grandpierre Attila
, a fizikai tudományok kandidátusa, több nemzetközi tudományos folyóirat szerkesztőbizottsági tagja, az MTA Csillagászati Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa. Édesapja Grandpierre K. Endre, akiről Bakay Kornél azt írta: "a történészek díszpáholyában lenne a helye". Történelmi tárgyú könyvei: Atilla és a hunok (2006), Királyi mágusok ősnépe: a magyar (2007), Karácsony (2006).

 

   
    
 
Antalné Sebestyén Ágnes és Antal Imre - előadók, „szolgálattevők”
Július 5. vasárnap 14:00-15:00 - Nagy színpad
 

„...Antal Imre és Antalné Sebestyén Ágnes Ausztriában élő honfitársaim „megmozgatták” a jelenlévőket. ...szóval és citerával, énekhanggal és tekerőlanttal, a bartóki „tiszta forrás” követői a magyar lélek olyan mélységeibe hatoltak le, amelyet csak hívő magatartással és áldozatos munkával lehet elérni. Ahogy versbe szedve és elénekelve kiöntötték életüket Isten és a hallgatóság elé, levetkőzve minden álszenteskedést vagy sztár magabiztosságot, a hívek és lassan a református tiszteletes szeme is megtelt könnyel.
 A székely katolikus gerincesség, a pallérozott elme találékonysága, a szüleinken keresztül Istentől kapott tehetségek továbbfejlesztése olyan vándorbot és erkölcsi tőke, amellyel akárhol helytállhatunk a nagyvilágban. Sőt még ennél is többről van szó. Antalék nem bujdosnak el szülőföldjük elől, nem úgy járnak haza mint az „amerikai nagybácsik”, hanem úgy, hogy közben a szülőföld őket is neveli. És nemcsak tele autóval, elbizakodva járnak ritkán erre, hanem tele szívvel és lélekkel, ha kell, itthon maradottakat is megszégyenítő hittel és konoksággal, felemelt fővel és küzdeni akarással, vállalva a hét- köznapokban megélt hit vértanúságát azzal a meggyőződéssel, hogy élni jó és érdemes, de nem akárhol, hanem csak Isten tenyerén...”   (Sebestyén Péter marosvásárhelyi plébános, Vándorbot és kegyelem)
Antal Imre és felesége Antalné Sebestyén Ágnes eddig megkapott díjai:
Pro Cultura Hungarica díj – 1998, Bocskai díj – 2005, Bartók Béla Emlékdíj – 2006.

Weblap: antal.swissdent.hu

   
    
 
Gál Elemérre emlékezés – író, pedagógiai szakíró, tanár
Július 5. vasárnap 15:00-16:30 - Kós Károly kultúrterem
 

Gál Elemér (Csíkszereda, 1929. február 28. –Eger, 2007. május 31.) középiskolai tanulmányait Csíkszeredában fejezte be, egyetemi oklevelet a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi  Karán szerzett.
Tanári évtizedeit Szatmárnémetiben töltötte. Tanári pályájának rendkívüli eredményessége által az erdélyi magyar oktatásügy legendás hősévé vált. Jelentős pedagógiai szakírói és dramaturgiai, valamint közírói munkássága.
1952 óta írt.  Írásait a kolozsvári Igazság, a Szatmári Hírlap  és a  Tanügyi Újság közölte.
Figyelemre méltó irodalomszervezői tevékenysége. Alapító tagja a Hármashatár nevű irodalmi társaságnak, főszerkesztője (1990-1993) a Szamoshát szépirodalmi, művelődési folyóiratnak. 
1994-ben visszahonosítást kér Magyarországra.
Egerben talál otthonra.
Az Új Hevesi Naplóban és a Heves Megyei Hírlapban publikál. Itt jelenik meg a Svejk a vasfüggöny mögött (szatirikus hangvételű) folytatásos regényének 72 része.
Az Egri-portban megjelent vezércikkei a helyi demokráciát formálták.
Portréinak, tárcáinak, novelláinak mély embersége az egri olvasókban visszhangra talált.  
Nemzetközi  pályázaton elbeszéléseivel I. díjat nyert 1997-ben.
Antológiákban is publikál: Visszhang antológia ’ 97, Gondolattánc 2000, Lélekmélyből felzengő (2000), Távol Betlehem (2000),  Adelaidei Magyar Klub (Ausztrália) lapja
Egerben írta legjelentősebb művét, a magyar őstörténet és a régi magyar hitvilág rejtélyeit izgalmas történetbe ágyazva bemutató regényét, a Héthavast , amely  2006 karácsonyán jelent meg először.
Előadásainak, írásainak köszönhetően szemléletformáló közéleti személyiséggé vált az anyaországban.
A Szent György Lovagrend tagjaként a rend kiadványait szerkesztette, amiért a rend Tiszti Kereszttel és az Örökös Tag címmel tüntette ki.
2006-ban vitézzé avatták.
2007. augusztus 20-án post mortem Irodalmi Nívódíjat kapott.

A rendezvényen az íróról megemlékeznek:
Gál Elemérné Zolcsák Annapedagógus,fordító
Jámbor Ildikó újságíró a pályatársra emlékezik: Gál Elemér szerepe az egri sajtóban és a közéletben

Szíki Károly színművész 
A  regény legszebb fejezeteit tolmácsolja abból az időből:
"Amikor
Bölények járták a havast,
És a nevük begyen volt,
A Hargita hegyeit, pedig
Héthavasnak szólították."

   
    
 
Orthent Együttes
Július 5. vasárnap 15:30-16:30 - Nagy színpad
 

Az együttes sajátosan összetett és egyéni hangzásvilágát eleinte a progresszív-rock világában edzette. A magyar népdalfeldolgozások azonban már a kezdetektől szerepet kaptak a repertoárban. Mára a népdalos anyag egy külön előadássá nőtte ki magát. A fesztiválon is ezzel a műsorral lép fel az együttes.
Rockzene népdallal, vagy népdalok rockzenei kísérettel? - ez csak a hangszerelés kérdése. Végighallgatva a koncertet egy, a maga nemében rendhagyó élménnyel leszel gazdagabb s rájössz majd, hogy igazán nem számít a válasz....
A népdalokat az Orthent együttes sajátos zenei hangulatvilágába illesztve, Tímár Sára autentikus előadásában élvezheti a közönség.

Többet az együttesről a www.orthent.hu honlapon tudhatunk meg.
E-mail: orthent@gmail.com

   
    
 
Bajkó Kinga népdalénekes
Július 5. vasárnap 17:00-17:50 - Nagy színpad
 

A székelyföldi Gyergyószentmiklóson születtem és ugyanitt töltöttem gyermekkoromat is zúgó fenyvesek lábánál. Boldog gyermekkorom emlékei, szüleim jellemformáló életmódja végig kisért eddigi életutamon.
A népdal és magyarnóta szeretetet a családi házból hoztam magammal. Első zenei élményeim is ide kötődnek. Zenei tanulmányaimat az elemi iskolában kórusénekléssel kezdtem Székely-Magyari Ferencz kiváló zenetanár irányítása alatt.
Budapesten Máté Ottilia a magyarnóta éneklés Nagyasszonya indíttatására hangképzést tanultam Márton Melindánál, a kolozsvári állami Magyar Opera érdemes művészénél.
A kolozsvári " Tudor Jarda " elnevezésű népfőiskola II. éves tanhallgatója vagyok, klasszikus canto szakon, hangképző tanárom Daniela Chisbora az állami Román Opera érdemes művésze.
Fellépéseim voltak Székelyföldön, Kolozsváron és környékén.
Repertoáromban székelyföldi népdalok, magyarnóták és csárdások szerepelnek.
Dalaimmal szeretetet és vidámságot szeretnék belopni az emberek szívébe.

   
    
 
Szokolyai Dalárda
Július 5. vasárnap 19:30-20:00 - Focipálya
 

1989. május utolsó vasárnapján – a Hősök Napján – avattuk Szokolyán a II. Világháború áldozatainak emlékművét. A szervezők megkértek, hogy erre az egyetlen eseményre toborozzak össze egy jó torkú férfi kórust. A szervezés megtörtént, a szerepléssel nagy sikert arattunk, s ezen felbuzdulva rendszeresen kaptuk a felkéréseket községünk vezetőitől egy-egy nemzeti ünnep alkalmával, majd a kör kitágult, s ma már ott tartunk, hogy a felkérések egy részét kénytelenek vagyunk visszautasítani idő és pénz hiányában.
Énekelünk népdalokat, klasszikus dalokat, de repertoárunk gerincét olyan dalok képezik, amelyek hazánk, valamint magyar testvéreink iránti szeretetünket tükrözik. Az egy alkalomból így lett húsz év.
Jelenlegi létszámunk 24 fő. Zenei kísérőnk, tangóharmonikásunk Révész Milán. A dalárdát révész Árpáddal felváltva vezényeljük.

Grauszmann Ferenc a Dalárda szervezője és vezetője

   
    
 
Az Ismerős Arcok - együttes
Július 5. vasárnap 20:00-22:00 - Nagy színpad
 
Az Ismerős Arcokat egyre többen ismerik, de még mindig viszonylag kevesen. A fél évtizede működő, immár tökéletesen kiérlelt művészi világú Ismerős Arcokat persze a stílust illetően nehéz belőni, az előszeretettel használt nemzeti jelző jelen esetben inkább szűkítő jellegű, hiszen sokkal profibbak, mint úgynevezett konkurenseik; ráadásul az Arcok a bluestól a rockon át magyar népzenei motívumokig sok mindenhez hozzányúlnak – aranykézzel… A robusztus frontember, Nyerges Attila teljesen szuverén egyéniség, aki senkire nem emlékeztet sem az éneklésével, sem a dalszövegeivel…

Práder Vilmos remek vokalista és első osztályú gitáros. Olyan elképesztő színvonalú, sokszor önálló számnak beillő gitárszólókat hallunk tőle, hogy azok még Nyugaton sem mindennaposak: emberes, mégis érzékeny játék, a nagy elődöket idézve, mondjuk Tátraitól Knopflerig. Galambos Nándor basszusgitáros is képes finom játékossággal és durva keménységgel muzsikálni, és dalszerzőként szintén megállja a helyét. Leczó Szilveszter billentyűs nemkülönben kiváló komponista, szellemes orgona-, szintetizátor- és zongorajátéka pedig dússá, teltté teszi a hangzást. Kovacsik Tamás dobos pedig – a géppuskaropogástól a laza swingig – olyan stabil alappal szolgál, amire nyugodtan „rá lehet pakolni” a többi instrumentumot, amelyek között olykor szaxofon is helyet kap…

(Magyar Nemzet, 2007. szeptember 22. Zsebők Csaba)

Megjelent lemezeik: Egy a hazánk (2003), Mennyit ér? (2004), Szélbe kiáltok (2005), November 4. Budapest, MOM Lemezbemutató koncert DVD (2006), Éberálom (2007).

Weblap: www.ismerosarcok.hu
   
    
     
Siculus együttes
Július 3-5. 23:00-tól - Kós Károly kultúrterem
 

A Siculus együttes 1994 óta játszik, kezdetben 4 fővel, ami később 3 főre csökkent. A zenekar fő profilja elsősorban bálokban és lakodalmakban való igényes zenei szolgáltatás.
Repertoárunkban megtalálhatóak a '60-as, '70-es, '80-as, '90-es évek nosztalgiaszámai. Nagyon szeretünk nótát, mulatóst játszani és igényes szalonzenét.
A zenei listánkon szerepelnek rockzenék is.
Népzenei kötődésünk miatt a rendezvényeken színvonalas szórakoztató muzsikát játszunk. E repertoárban vannak csárdások, foxok, keringők, polkák és cigánydalok. Évi rendszerességgel játszunk magyar, erdélyi és ausztriai bálokban, és nagy gyakorisággal lakodalmakban és szabadtéren is.

Weblap: www.siculusband.hu
   
    
 
         
főoldal | a fesztivál | hírek | alapítvány | társoldalak | támogatók | kapcsolat | fórum

copyright by www.erdelyhon.hu | az oldalt készítette és adminisztrálja: Bálint Csaba